Blog

Szén-dioxid-semlegesség

Szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása

24.05.20235 perc olvasás

Egyénként és gyártóként évente 40 gigatonnányi CO2-t és más üvegházhatású gázokat bocsátunk ki világszerte.

A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása az éghajlatváltozás fő hajtóereje, amely a világ egyik legfontosabb kihívását jelenti. A globális hőmérséklet az elmúlt évtizedekben gyorsan emelkedett. Jelenleg körülbelül 0,7 Celsius-fokkal magasabb, mint az 1961-90-es bázishoz képest.

Az IPCC jelentése szerint a változó éghajlatnak számos következménye van: ökológiai, fizikai és egészségügyi, beleértve a szélsőséges időjárási eseményeket (például árvizek, aszályok, viharok és hőhullámok), a tengerszint emelkedését, a megváltozott növénytermesztést és a vízrendszerek megzavarását.

Az időjárási anomáliák közvetlenül kapcsolódnak a megnövekedett CO2-kibocsátáshoz

Az elmúlt évtizedekben megfigyelt éghajlati változások nagyrészt a Föld légkörének természetes összetételében bekövetkezett egyensúlyhiány következményei. Az üvegházhatású gázok, amelyek napjainkban oly sok problémához járulnak hozzá, már nagyon régóta jelen vannak a levegőben. Természetes folyamatok során keletkeznek - különösen a metán (CH4) és a szén-dioxid (CO2) -, és szükségesek a földi élet fenntartásához (pl. a CO2 részt vesz a fotoszintézisben, tehát szükséges a növények működéséhez). Mind a CH4, mind a CO2 befolyásolja a Föld átlagos léghőmérsékletét.

Az üvegházhatású gázok a Nap által a Föld közelében szolgáltatott energia egy részét megkötik. Koncentrációjuk csökkenése a Földről a világűrbe történő hőleadás növekedését okozná, ami a levegő hőmérsékletének csökkenését eredményezné. Koncentrációjuk növekedése ellenkező hatást vált ki: a hőt visszatartják a légkörben, így a levegő hőmérséklete emelkedik. A természetes egyensúly felborulásáért elsősorban az emberi tevékenység következtében a légkörbe kibocsátott CO2 felelős. E jelenség nagyságrendjének az elmúlt két évszázadban bekövetkezett erőteljes növekedése elsősorban a nem megújuló tüzelőanyagok elégetéséből származó energiát használó iparágak fejlődésének és a tömeges erdőirtásnak köszönhető.

Az emelkedő CO2-koncentráció legsúlyosabb, legélesebb hatásai közé tartozik a levegő átlaghőmérsékletének növekedése, a tengerek és óceánok hőmérsékletének emelkedése, a gleccserek olvadása és az átlagos tengerszint emelkedése.

Az ENSZ szakértői figyelmeztetnek: "Az üvegházhatású gázok koncentrációja az elmúlt 2 millió év legmagasabb szintjén van, és a kibocsátás tovább növekszik.
Ennek eredményeként a Föld jelenleg mintegy 1,1 Celsius-fokkal melegebb, mint az 1800-as évek végén volt. Az elmúlt évtized (2011-2020) volt a legmelegebb a feljegyzések szerint.
Sokan úgy gondolják, hogy az éghajlatváltozás elsősorban a melegebb hőmérsékletet jelenti. A magasabb hőmérséklet azonban csak a történet kezdete. Mivel a Föld olyan rendszerből áll, amelyben minden mindennel összefügg, az egyik területen bekövetkező változások hatással lehetnek az összes többi terület változására.
Az éghajlatváltozás következményei ma már többek között az intenzív aszályok, a vízhiány, a súlyos tüzek, az emelkedő tengerszint, az áradások, az olvadó sarki jég, a katasztrofális viharok és a csökkenő biológiai sokféleség.
(...) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy sor jelentésében tudósok és kormányzati bírálók ezrei egyetértettek abban, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 1,5 Celsius-fokos korlátozásával elkerülhetjük a legsúlyosabb éghajlati hatásokat és fenntarthatjuk az élhető éghajlatot.
A jelenlegi nemzeti éghajlatvédelmi tervek alapján azonban a globális felmelegedés az előrejelzések szerint az évszázad végére mintegy 3,2 Celsius-fokot fog elérni".

A jégtakaró, a jéghegyek és a gleccserek olvadása nagy mennyiségű vízzel táplálja a tengereket és az óceánokat, ami az átlagos tengerszint emelkedését okozza.

Az emelkedő hőmérsékletnek további másodlagos hatásai vannak, többek között a veszélyes időjárási események, például tornádók és heves viharok gyakoribbá válása. Fokozódik az elsivatagosodás és a talajromlás, és ennek következtében nő az éhínség veszélye.

Az IPCC éghajlatváltozásról és a földterületekről szóló különjelentésének szerzői szerint: "A talajromlás hátrányosan érinti az emberek megélhetését, és a Föld jégmentes területének egynegyedén tapasztalható. Az érintett 1,3-3,2 milliárd ember többsége szegénységben él a fejlődő országokban".

Mit tehetünk ez ellen ?

A fent leírt változásokat nem lehet megállítani a CO2-kibocsátás csökkentése nélkül. Ha ezt akarjuk elérni, akkor az energiarendszereink (villamos energia, hő, közlekedés és ipari tevékenységek) szén-dioxid-mentesítésére, valamint az élelmiszertermelésből és mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentésére kell összpontosítanunk (ami magában foglalja a mezőgazdaságot és a földhasználat változását is, mivel a mezőgazdaság uralja a globális földhasználatot). A kérdés rendkívül sürgető, és nincs vesztegetni való időnk.

Az éghajlatváltozás megállításához holisztikus megközelítésre és az összes érdekelt fél együttműködésére van szükség. Tevékenységeik széles köre és globális jellegük miatt az olyan vállalatok, mint a Mitsubishi Electric, fontos szerepet játszanak abban a folyamatban, hogy bolygónk biztonságban maradjon a jövő generációi számára. A mi felelősségünk, hogy aktívan részt vegyünk a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok csökkentésének folyamatában.

A Mitsubishi Electric számára a társadalmi felelősségvállalás nem csak szavak...

2020-ban a vállalat ambiciózus üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozó, 2030-ra vonatkozó célokat tűzött ki, amelyeket a Tudományos Célkitűzések Kezdeményezés (SBTi) jóváhagyott. Mi a cél?

Hozzájárulni ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti hőmérséklethez képest 2°C alatt maradjon (a "Párizsi Megállapodás" egyik fő célja) az üvegházhatású gázok csökkentésével a MItsubishi Electric üzleti területeinek széles skáláján.

A Mitsubishi Electric 2050-re nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást ér el az alábbiak révén:

1. Fokozott hozzájárulás a villamos energia CO2-kibocsátási tényezőjének csökkentéséhez
2. A termékek kibocsátásának csökkentése.
3. A kibocsátás csökkentése a termelésben.
4. A teljesítmény félvezető eszközök hatékonyságának és elterjedtségének javítása stb.


Fotó: Getty Images


Témák

Szén-dioxid-semlegesség

Elérhetőségek