Felhő alapú számítástechnika

A felhő egy átfogóbb képet ad az ipari eszközök internetéről, viszont kevésbé alkalmas olyan felhasználási területeken, ahol valós idejű beavatkozásra van szükség. A Mitsubishi Electric megoldásként a peremhálózati megoldásokat (edge computing) kínálja, amely lehetővé teszi az intelligens eszközöktől származó adatok begyűjtését, szűrését, előfeldolgozását és analizálását közvetlenül az automatizálási platformról, elkerülve ezzel a felhőre jellemző késéseket, valamint szükségtelenné téve további hardver telepítését az olykor zord termelési környezetekben.

A Mitsubishi Electric C Controller és MES Interface megoldásai lehetővé teszik a termelésben lévő különböző érzékelők, meghajtók, PLC-k, mechatronikai rendszerek és energiafelügyelő eszközök adatainak a kiértékelését. A kapott adatok így az őket igénylő folyamatok számára azonnal elérhetők, és/vagy a magasabb szintű rendszerek felé az ellátás optimalizálása, a folyamatok jobb szabályozása vagy az üzemi körülmények szimulációja céljából továbbíthatók.

Az idő szempontjából kritikus információknak a gyártási környezeten belül tartásával, valamint a felsőbb rendszerek vagy felhő által igényelt információknak az előfeldolgozásával, az IT infrastruktúra sávszélesség-igénye csökkenthető, garantálható a nagyobb biztonság, és ez a modell alkalmazásával nem kell foglalkozni a regionális adattárolási és adatkezelési rendszabályoknak való megfeleléssel sem.

A felhő alapú és a peremhálózati megoldások kiegészítik egymást, és legfőképpen azok a gyártók számára alkalmasak, amelyek mindkettőt alkalmazni szeretnék annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a dolgok internetének ipari felhasználásában rejlő lehetőségek mindegyikét.

Számos különböző felhő alapú megoldás létezik, a legnagyobb és legismertebbektől kezdve egészen a sok száz specializált és piaci megoldásokon keresztül egészen az adott célra tervezett felhő alapú analitikai szolgáltatásokig. Az e-F@ctory rendszerén keresztül a Mitsubishi Electric hozzáférési és kapcsolódási lehetőséget biztosít ezen különböző felhő alapú szolgáltatások mindegyikéhez.

Az OPC UA rendszer egy AMQP kliens híd (client bridge) segítségével kapcsolódást biztosít a Microsoft Azure Cloud felhőhöz. Az OPC UA nyílt szabvány alkalmazása csökkenti a rendszer bonyolultságát, valamint költséghatékony, robosztus és biztonságos kapcsolatot biztosít a felhővel. Az adatokat az eszközök az OPC UA szervereken keresztül gyűjtik be és az információ a hídon keresztül továbbítódik a felhő felé és vissza.

A felhő csatlakoztatók egyszerű kapcsolatot biztosítanak a termelési szint és a felhő alapú szolgáltatások között. Ezek a modulok a termelésben lévő vezérlőkhöz Etherneten keresztül kapcsolódnak, majd pedig SMPT szerveren keresztül továbbítják illetve fogadják az adatokat a felhőből. A Mitsubishi Electric rendelkezik ilyen felhő csatlakoztató megoldásokkal, amelyeket az e-F@ctory üzleti partnereivel, például az Adroit, az eWon és a Secomea vállalatokkal közösen fejlesztett ki, de léteznek más gyártók, például a TIXI által készített kompatibilis megoldások is.

A Mitsubishi Electric MAPS SCADA technológiája közvetlen beágyazódást kínál a Microsoft világba, közvetlen támogatást biztosítva a Microsoft csatlakoztatási technológiái, a VB-Script és az OPC UA kommunikációs platform számára. A MAPS felső kategóriás megoldást kínál az adatgyűjtésre, a peremhálózati rendszerekkel való kommunikációra valamint a különböző felhő alapú rendszerekkel történő integrációra.

A Mitsubishi Electric C Application Server számos web kommunikációs felületet támogat, ezzel egyszerű módszert kínál például a Hana vagy más felhő alapú szolgáltatásokkal való integrációra. Ezenkívül a C Controller technológiát használja fel peremhálózati platformként a vezérelt környezeten belül a kritikus termelési adatok begyűjtésére és előfeldolgozására, s a felhő felé már csak a lényeges, szűrt információk kerülnek továbbításra. Mindez lehetővé teszi a felhő alapú szolgáltatások hatékony kihasználását, például az elemzéseknek mobil eszközökről történő elérését.

A legjobb gyakorlati példakén megemlíthető a Mitsubishi Electric Japánban található darálthúst (kani) feldolgozó üzemében folyó termelés-szimuláció, mely egy virtuális fizikai rendszerben folyik, és az eredmények folyamatosan összehasonlításra kerülnek a valós termelési eredményekkel. Azon a területen ahol a valós értékek eltérnek a szimuláció paramétereitől, a termelési folyamat módosítására kerül sor a minőség és a termelékenység biztosítása valamint a veszteségek csökkentése érdekében. A felhő alapú számítástechnikának és a peremhálózati adatfeldolgozásnak ez az innovatív ötvözése kulcsfontosságú tényező a gyártás fenntarthatóságát illetően.