Blog

A Világbank szerint a föld, a levegő és a víz szennyezése évente több mint 7 millió korai halálesethez vezet világszerte. Ez a szám többszöröse a halálos betegségek - köztük az AIDS, a malária és a tuberkulózis - áldozataira és a közlekedési balesetekre vonatkozó statisztikáknak együttvéve. A Greenpeace jelentése "Mérgező levegő. A fosszilis tüzelőanyagok ára" című jelentés szerint a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés naponta 8 milliárd dollárba kerül a világnak. Éves szinten ez 2,9 billió USD-t tesz ki, ami a globális GDP 3,3%-át jelenti.

A tudósok felhívták a figyelmünket a Föld hőmérsékletének gyors emelkedésére, és arra figyelmeztetnek, hogy ha nem teszünk határozott lépéseket, ez szörnyű következményekkel jár a környezetre nézve. A globális felmelegedés már most is a gleccserek olvadását, számos növény- és állatfaj pusztulását, valamint természeti katasztrófák kísértik a világot. Évek óta beszélnek arról, hogy lépéseket kell tenni a környezet védelme érdekében. A nemzeti kormányoknak fontos szerepet kell játszaniuk. Sok országnak sikerült hatalmas lépést tennie a zöld átalakulás felé. Az országokat környezetvédelmi teljesítményük alapján a világ vezető egyetemei által összeállított környezetvédelmi teljesítményindex (EPI) alapján osztályozzák: Yale Egyetem és a Columbia Egyetem.

• 180 ország
• 40 teljesítménymutató
• 11 kategória
• 3 környezetvédelmi politikai célkitűzés

A 2022-es környezetvédelmi teljesítményindex (EPI) adatalapú összefoglalót nyújt a fenntarthatóság helyzetéről világszerte. Az EPI 40 teljesítménymutatót használ 11 témakategóriában, és 180 országot rangsorol az éghajlatváltozással kapcsolatos teljesítmény, a környezet egészsége és az ökoszisztémák életképessége alapján.

A 2022-es évben a vezetők a következők voltak: Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Málta, Svédország, Luxemburg, Szlovénia, Ausztria, Svájc és Izland.

Dánia a világszínvonalú zöld energiarendszer kiépítésének köszönheti pozícióját. Az ország az épületek energiahatékonyságának növelésére összpontosított, ami fontos tényező egy olyan országban, ahol az év több mint felében fűtésre van szükség. Emellett a dán lakosok az autókról áttértek a kerékpárra. 2016-ban a dán utakon a kerékpárok száma megelőzte az autókét. Az ország 20 évvel ezelőtt a betétdíjrendszer mellett is döntött.

2002-ben lépett életbe az úgynevezett Dansk Retursystem (vagyis a dán visszatérési rendszer). Ez lehetővé teszi a dánok számára, hogy műanyag és üvegpalackokat adjanak vissza az automatákba. A fegyelem magas - 10-ből 9 ember rendszeresen megteszi.

A műanyag palackok és dobozok visszaválthatóságával kapcsolatos betétdíjas rendszerek más országokban is működnek, például Norvégiában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Izlandon, Németországban, Szlovákiában, Svédországban és Litvániában.

Földi adatok. Org adatai azt mutatják, hogy nemcsak az Európai Unió országai, hanem 27 EU-n kívüli ország is döntött már ilyen adóról, köztük: Argentína, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Japán, Kazahsztán, Korea, Mexikó, Új-Zéland, Norvégia, Szingapúr, Dél-Afrika, Svédország, az Egyesült Királyság és Ukrajna. A rendszerhez való csatlakozást fontolgató országok közé tartozik még Brazília, Brunei, Indonézia, Pakisztán, Oroszország, Szerbia, Thaiföld, Törökország és Vietnam.

A Világbank adatai szerint jelenleg 64 szén-dioxid-árképzési kezdeményezés van érvényben világszerte különböző regionális, nemzeti és szubnacionális szinteken, és további három kezdeményezés van folyamatban.

Fotó: L: Getty Images