Blog

A válasz erre a kérdésre egyszerűbb, mint gondolnánk. Fel kell mérni a feladat összetettségét, és emellett azt is, hogy szükség lesz-e operátor jelenlétére magában a gyártási folyamatban. Ilyen helyzetek leginkább kis volumenű gyártásnál fordulhatnak elő. Ezt maga a végfelhasználó tudja a legjobban, aki a megvalósítást tervezi. A Cobot, ahogy a neve is mutatja, egy együttműködő robot, azaz olyan robot, amit úgy terveztek, hogy együttműködjön egy emberi kezelővel. Ha ez az együttműködés nem létezik, és a kezelő semmilyen módon nem lép be a munkaterületre, akkor nincs szükség a Cobot használatára.

Sokan azt feltételezik, hogy a cobotok olcsóbbak. Nos, ez egyáltalán nem így van. A cobotok és a robotok árai ma már szinte kiegyenlítődtek, és sokszor az ipari robotok olcsóbbak. Olcsóbbak, mert nem dolgoznak vállvetve a kezelővel, és ezért nem kell olyan funkciókkal rendelkezniük, amelyek reagálnak a kezelővel való interakciókra, például ütközésre vagy mozgáskorlátozásra, ahogyan azt az ISO/TS15066 műszaki specifikáció leírja. Gyakran ez az árkülönbség lehetővé teszi a ketrec vagy mechanikus korlát megépítésével kapcsolatos költségeket a robot számára. A Mitsubishi Electric emellett bevezette a kiegészítő biztonsági funkció speciális változatát, a Melfa Safe Plus II egységet, vonzó áron. Ez az egység lehetővé teszi virtuális biztonsági falak építését, és azt, hogy a kezelő elkerülje, hogy a robot ellenőrizetlen mozgása és a mechanikus korlátokon való áthatolás miatt a robot „eltalálja”.

A programozás bonyolultsága szintén fontos szempont a robot kiválasztásakor. Van egy olyan vélekedés, hogy a cobotokat sokkal könnyebb programozni. És igen is, meg nem is. A Melfa Assista cobothoz, amely egy 5,5 kg hasznos teherbírású és 910 mm-es kinyúlású cobot, a képen látható RT Visualbox grafikus szoftver is választható, de hagyományosan „szövegesen” is programozható az RT Toolbox 3 szoftverben.

A grafikus szoftver lehetővé teszi, hogy a cobotot saját maga programozza.

A Mitsubishi Electric azonban a piac igényeit és elvárásait követve bevezette az RT Toolbox 3 2.0 változatát, amelyben a grafikus programozás minden típusú robothoz, azaz a cobotokhoz és az ipari robotokhoz is egyaránt elérhető.

A választás a termelés típusától is függ. Ha kis volumenű, különböző termékek gyártásáról van szó, és kezelői interakciót igényel, akkor a cobot a legoptimálisabb megoldás.

A videó egy példát mutat be egy különböző megoldásokból és egy cobotból felépített ökoszisztémára. Ebben a folyamatban a kezelő kulcsfontosságú, aki gyorsan és egyszerűen át tud váltani egy új komponensre. A munkást a Pick To Light rendszer támogatja. A cobot szerepe a különböző termékek fix elemeinek adagolása. A Cobot megérkezése indítja el az összeszerelési folyamatot, de az alkatrészeket is felveszi, majd a félkész termékeket elhelyezi, ezáltal képes a gyártási folyamatot irányítani.