Blog

Másrészt az alacsonyabb árak és a robotok nagyobb elérhetősége nem garantálja a sikert. Egy ilyen beruházás még mindig komoly vállalkozás, alapos tervezést és pontos számításokat igényel. A legtöbb vállalkozó tapasztalata, aki úgy döntött, hogy ezt az utat választja, azt mutatja, hogy egy jól kiszámított és hatékonyan végrehajtott beruházás nagyon gyorsan megtérül.

Már az elején fel kell tenni egy alapvető kérdést: mire használhatók a robotok vagy a kobotok az adott vállalkozásban? A látszat ellenére a válasz általában nem egyértelmű. Valószínűleg első próbálkozásra nem lesz lehetséges minden olyan folyamatot robotizálni, ahol egy gép végezheti el a munkát ember helyett, vagy kobotok esetében mellett, mert ez túl nagy költséggel járna. Számba kell venni a gyártás, válogatás, csomagolás stb. során végzett tevékenységeket, és ki kell választani azokat, amelyek automatizálása a legnagyobb hasznot hozza.

Ezen a ponton egy másik kérdés is felmerül: mely előnyök a legfontosabbak? A lehetőségek tárháza kiterjedt, és minden vállalatnak más-más prioritása lehet. A leggyakrabban figyelembe vettek a következők:

• a munkaerő költségek csökkentése,
• a termékminőség javítása,
• a termelékenység növelése, valamint
• a gyártás utáni hulladék elméleti minimumra csökkentése.

A robotok bevezetésétől minden valószínűség szerint számos probléma megoldása várható, de egy jól megválasztott benchmark segítségével felmérheti beruházása sikerét, és megtervezheti a robotizáció következő szakaszait.

Számos további kérdés merül fel: milyen feladatokat kell elvégezniük a robotoknak? Hol helyezzük el őket a technológiai folyamatban? Mik legyenek a műszaki paramétereik: teherbírás, kar emelőképesség. Milyen manipulátorokra és szerelékekre lesz szükség?

Ez utóbbi kérdést gyakran figyelmen kívül hagyják, pedig bizonyos esetekben meghatározhatja az egész projekt jövedelmezőségét. A meghatározott tevékenységek elvégzésére szabott robotkar felszerelések beszerzésének költsége nagyon eltérő lehet. Bármilyen tartozék megtervezhető és elkészíthető, de ha a technológiai folyamat a piacon nem elérhető szereléket igényel, akkor magasabb költségekkel kell számolni.

Amennyiben már megszületett az elképzelés, hogy milyen folyamatot szeretnénk robotizálni, és már arra is van ötlet, hogy hogyan, akkor a Mitsubishi Electric szimuláció készítésével tudja segíteni az ötlet validálását.

A szimuláció során választ kapunk a fenti kérdésekre. Megtudhatjuk, hogy egyáltalán robotizálható-e a feladat. Ha igen, milyen robotra / kobotra lesz szükség az elvégzéséhez, milyen ciklusidővel számolhatunk, illetve a robot milyen terhelésnek lesz kitéve. Optimalizálhatjuk a robot cellán belüli elhelyezkedését is, amivel tovább csökkenthetjük a ciklusidőt vagy a robot terhelését. Az elkészült szimulációról videóanyag és riport készül, melyet bátran csatolhatunk a beruházás megtérülését alátámasztó anyaghoz.

A robotoknak megvannak a saját igényeik. Valószínűleg módosítania kell a helyiséget a gép méretétől, az energiaellátás módjától, a súlyától és a használt szerszámoktól függően. Az előkészítő munkák olyan költségeket generálnak, amelyeket meg kell tervezni és figyelembe kell venni a robotizáció gazdasági hatásainak felmérésekor. Ezek abból adódhatnak, hogy a megvalósítás idejére le kell állítani a gyártást, és a gyártócsarnokot át kell alakítani: a padló megerősítése, további tápáramkörök kiépítése, védőburkolatok és rendszerek telepítése, amelyek megvédik a dolgozókat attól, hogy véletlenül a robot munkaterületére kerüljenek.

Ha már a biztonságról beszélünk, nagyon fontos felismerni a robbanás- és tűzvédelmi igényeket. A gyártás során felhasznált anyagok típusától függően (oldószerek, lakkok, agresszív vegyszerek) előfordulhat, hogy olyan berendezést kell vásárolnia, amely megfelel bizonyos kritériumoknak.

A Mitsubishi Electric robotok kaphatnak Atex besorolást, amennyiben az ügyfélnek erre van szüksége az adott alkalmazásban. Fontos, hogy ez minden esetben egyedi elbírálás alapján történik, robotjainkat az AEP Zimmer vállalat hitelesíti.

A kollaboratív robotok piacán is egyre nagyobb fejlődési potenciál érzékelhető, 2025-re várhatóan 70.059 kobot lesz a globális piacon. A világ kobot-piacán az autóipar, a bútorgyártás, valamint a fém- és gépipar a húzóágazatok. Európában is egyre több vállalat telepít kollaboratív robotokat, melyek száma 2029-re várhatóan eléri a 19.097-et.

A robotizálás a minőség növelését jelenti:

• Folyamat- és berendezés-felügyelet.
• Termékkövetés.
• A hibák azonnali felismerése.
• A cég imázsának javítása.

Egyetlen robot vagy kobot sem működik költségmentesen. Áramellátást, karbantartást, kalibrálást igényel, idővel kisebb-nagyobb javításokat, esetleg felújítást. Míg az energiafogyasztás viszonylag pontosan meghatározható, a többi költségelemet egyedül nehéz megbecsülni. A Mitsubishi Electric segítségével már a tervezési fázisban segítséget tudunk nyújtani a robot teljes tulajdonlási költségét illetően. A prediktív karbantartásnak köszönhetően előre meg tudjuk becsülni, hogy az adott robotnak milyen időközönként és milyen jellegű karbantartásra lesz szüksége. Az automata gép birtoklási költsége függ a gép elméleti megbízhatóságától, a gyártó vagy a beszállító által szerződés alapján elvégzett munkák mértékétől, a szervizelés árától, a cég saját alkalmazottai által elvégezhető munkák mértékétől. A robotjainkra vonatkozó adatokat rendelkezésre tudjuk bocsátani, illetve karbantartási szerződéseket kínálunk, melyek által még kiszámíthatóbb lesz a költségvonzat.

A robotizáció költségeit befolyásoló másik tényező a munkavállalók felkészítése, oktatása, a foglalkoztatási szerkezet változása. Mivel a folyamat egyik elsődleges célja a termelési pozíciók egy részének megszüntetése, a dolgozók további sorsával is kell számolni: végkielégítés kifizetésével, a más munkakörben elhelyezkedők átképzésével. Akár új munkahelyek is létrejöhetnek bizonyos szakképzettséggel rendelkezők számára: programozók, robotikusok, mérnökök és karbantartó technikusok.

A kisebb cégek valószínűleg fontolóra veszik a magasan képzett szakembereket igénylő feladatok jó részének kiszervezését, legalábbis a megvalósítás első szakaszában. Később előfordulhat, hogy saját alkalmazottaikat szeretnék kiképezni vagy toborozni.

Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a berendezések ára nagyon fontos, de csak egy a sok mutató közül, amelyek meghatározzák egy vállalkozás jövedelmezőségét. A beszerzést és a megvalósítást tágabb perspektívából kell szemlélni, azon keresztül, amit magyarul teljes bekerülési költségnek, angolul TCO - Total Cost of Ownership -nek hívnak.

A robotizálást követően egy vállalat valószínűleg a jövőben a robotokat használni fogja, és valószínűleg új, kezdetben meghatározatlan felhasználási módokat fog találni számukra. Mint minden összetett eszköz, a robot is elöregszik és elhasználódik. Előbb-utóbb eljön az ideje a berendezés cseréjének. A legjobb, ha előre megtervezi ezt a folyamatot, és több lehetőség közül választhat.

Az első a robotok működtetése, amíg azok teljesen el nem kopnak. Ennek a megközelítésnek számos előnye van: a kezelők hosszú ideig dolgoznak a tökéletesen ismert berendezéseken, a cég saját igényeire írt, tökéletesen bevált, többször módosított és tesztelt programkönyvtárral rendelkezik. A működés utolsó időszakában azonban probléma lehet a pótalkatrészek elérhetősége. Egyes gyártók, mint például a Mitsubishi Electric, több évtizedig garantálják a pótalkatrészek elérhetőségét, ami elvileg teljesen megoldja ezt a problémát. Ez idő alatt az időszakos ellenőrzések és javítások során megfontolható a robot újáépítése, egyes alkatrészek újabb modellekre cseréje. Mitsubishi Electric robotok esetén a minimális várható élettartam 8-10 év, amennyiben a robotok megfelelő karbantartást kapnak.

A második megközelítés a használt gépek viszonteladását jelenti. Az évek során a használt ipari robotok árai olyan szinten maradtak, amely indokolja a továbbértékesítést. A viszonteladási ár előrejelzése azonban nehéz feladat, és sok körülötte a bizonytalanság. Főleg, hogy az új robotok ára várhatóan jelentősen csökken. Az új eszközök is egyre jobban kompatibilisek a cég ICT infrastruktúrájával, és megfelelnek az IoT (Internet of Things, azaz a tárgyak világhálója) elvárásainak. Integrálhatók más eszközökkel és adattárházakkal, így az Ipar 4.0 paradigmának megfelelő környezetet építenek ki.

A használt robotok vagy épp kobotok továbbértékesítésének jövedelmezősége a beruházás finanszírozásától is függhet. Operatív lízing esetén például meg lehet keresni a legkedvezőbb ajánlatot, magas kivásárlási árat feltételezve, és a lízingidőszak végén a berendezést átadni az alapnak, és helyette új berendezést bérelni.

A tisztán gazdasági dimenzió, vagyis a ROI mellett a robotizáció megvalósítása kézzelfogható előnyökkel jár a:

• kevesebb foglalkoztatott munkavállaló,
• az alkalmazottak munkaerejének hatékonyabb kiaknázása
• a monoton munkavégzés minimalizálása, valamit
• a berendezések üzemeltetése és felügyelete vonatkozásában.

Egy gyártó üzem hosszú ideig el tud működni robotizálás nélkül. Sőt, boldogulhat robot vagy kobot nélkül. De ha így dönt, akkor az ipari modernizáció áramlatán kívül működik. Az első gyártósor robotizálásával megkezdődik az intenzív, szakadatlan tapasztalatgyűjtés időszaka, a vállalati kultúra kialakítása a modern technológia alkalmazási területén. Valószínűleg a robotika kerül a vezetők középpontjába, de más kívánatos technológiák is megjelennek.

Tanúi vagyunk a következő ipari forradalomnak. Az Ipar 4.0 az eszközök közötti gyors, közvetlen adatcserén alapul. Az egyik alapfeltevés, hogy minél több adatot gyűjtsünk a technológiai folyamatokról, a berendezések műszaki állapotáról, a termelékenységről, a készletekről. Egyszóval: a teljes vállalati ökoszisztémáról. Az adatbányászat lehetővé teszi, hogy összefüggéseket találjunk a termelés hatékonyságát befolyásoló tényezők, az üzemeltetési költségek, az anyagfelhasználás, az energiaintenzitás között.

A robotizálás előnyei:

• robotok az egyszerű és ismétlődő műveletekben,
• az alkalmazottak képességeinek jobb kiaknázása,
• megnövelt termelékenység,
• elfogadható költség,
• alacsonyabb selejtszám és
• folyamatosan fenntartható, állandó minőség.

Minden vezetőt és cégtulajdonost három varázslatos betű érdekel: a ROI avagy a befektetés megtérülése. A beruházások megtérülése. A korábban leírt kérdések mindegyike ezt a célt szolgálja: meghatározni, mennyi ideig kell várni, amíg a robotok ledolgozzák a rájuk fordított pénzt, és elkezdik behozni azt, amit a közgazdászok a legjobban szeretnek, a tiszta profitot.

A ROI-t a vállalat működésének hatékonyságának mérésére használják, függetlenül az eszközállománytól, vagy a rendkívüli tényezőktől.

A ROI-t leggyakrabban azért számítják ki, hogy eldöntsék, befektessenek-e vagy sem. Végső soron a nettó nyereség becslésen és annak elérési idején alapul. Becslés, tehát tévedésnek van kitéve, a valós helyzet minden bizonnyal eltér a feltételezettől. De nem térhet el túlságosan, a becslésnek reálisnak, a valósághoz közelinek kell lennie. Ez a mutató azonban nem veszi figyelembe a gazdaság dinamikus változásait, vagy a vállalkozás kockázatait.

A vállalkozók tapasztalata változó. Nagyobb ipari beruházások esetén 2-3 éves időszakot nyugodtan feltételezhetünk. Ugyanakkor sok beszámoló érkezett sikeres bevezetésekről középvállalatoknál, ahol a viszonylag egyszerű robotok beszerzése már 6-12 hónap után megtérült. A Deloitte tanácsadó cég jelentése szerint a robot vagy kobot automatizálási folyamatokba történő beruházások jelentősek, és továbbra is jelentősek lesznek. A megvalósítási stádiumban járók 78 százaléka arra számít, hogy a következő három évben megnövekszik az anyagi ráfordítás. Az automatizálás lehetőséget kínál a befektetés gyors megtérülésére.

A világ legnagyobb vállalatainak több mint fele már megkezdte a robotizált folyamatautomatizálás megvalósítását. További 19 százaléka két éven belül szándékozik ezt megtenni. A Deloitte tanácsadó cég jelentése (A robotok készen állnak. Ön? A digitális munkaerő kiaknázatlan előnye) azt mutatja, hogy a robotok és a kobotok végül a teljes munkaidős alkalmazottak egyötödét helyettesíthetik, miközben lehetővé teszik a vállalatok bevételeinek növelését.

A menedzserek szerint a robotikai befektetések valószínűleg kevesebb, mint tizenkét hónapon belül megtérülnek. Összefoglalva: a robotizációba való befektetés elengedhetetlen. A még mindig elterjedt félelmekkel ellentétben a robotok nem helyettesítik az emberi munkát, hanem kiegészítik azt. A robotizálás egyszerű, ismétlődő feladatokkal kezdődik.